vissza a listához
épületek utólagos hőszigetelése /megjelent: "Családi ház" 2008/5 szám 60. oldal/
Többé, kevésbé mindenki tisztában van azzal, hogy miért hőszigeteljük épületeinket, de azt már lényegesen kevesebben tudják, hogy hogyan. Sok család a saját keserű, szomorú tapasztalatából tudja, hogy szakemberhez kellett volna fordulnia, de legtöbbször már késő, ha a falak és födémek penészesek lettek, ráadásul az épület hőszigetelése után.
De menjünk csak sorjában. Lássuk először – szinte csak címszavakban – a miérteket:
• Mert energiát takaríthatunk meg vele (ugye ez olyan közhelyszerű?)
• Kevesebb gázt, szenet, fát égetünk el.
• Mert az energia drága kincse az emberiségnek.
• Mert épületeink, lakásaink a legnagyobb energia felhasználók.
• Mert az újonnan épülő épületeinknél ezt kötelezően előírják számunkra.
• A klímaváltozás érzékelhető mindenki számára.
• Ha energiát takarítunk meg, egyúttal pénzt is megtakarítunk.
• Mert fontos a környezetvédelem.
• Csökkenteni kell épületeink káros anyag kibocsátását.
• Mert jobb a komfortérzet a lakásunkban, a falak nem sugározzák annyira a hideget (nyáron pedig kevésbé melegszenek át).
• A következő nemzedékek, gyermekeink és unokáink is hasznát látják.
Egyik kollégám(!) egy szakmai konferencián magából kikelve cinikusan fogalmazott az új hőtechnikai, energetikai előírásokkal kapcsolatban: „Kinek mi köze van hozzá, hogy mekkora gázszámlát fizetek!”
Tervezőként remélem, hogy többi kollégám és a leendő építtetők nagy része nem így gondolkodik! Egyetlen lakóhelyünk – egyelőre a Föld, nem tehetjük tönkre. A Föld energiakészletei kimerülnek, ha elégetjük azokat. Más módon kell épületeinket energiával ellátnunk. Földhő-, nap- és szélenergia hasznosításával nem zsákmányoljuk ki Földünket. De ezek az alternatív energiaforrások és hasznosításuk módja, már egy következő cikk témája lehet.
De lássuk a lényeget, azt, hogy hogyan hőszigeteljünk?
Anélkül, hogy szabványok, rendeletek, előírások számait és bonyolult mértékegységeket említenénk, nézzük az elveket. Ezek a gondolatok, alapelvek minden építtető számára közérthetők. A fő kérdések, amik a hétköznapi emberben megfogalmazódnak házának hőszigetelésével kapcsolatban, az alábbiak:
• Mit hőszigeteljek?
• Milyen anyaggal hőszigeteljek?
• Milyen vastagságban hőszigeteljek?
Első kérdés tehát: mit?
Ha épületünket egy nagy házalakú doboznak képzeljük, természetesen elmondható, hogy minden lehűlő felületet szigeteljünk le. A falakat, pince- és padlásfödémet, tetősíkot (lakott tetőtér esetén). Cseréljük ki a régi nyílászárókat. Sok építtető itt megáll, örül, mert úgy véli készen van. Nem gondolnak arra, hogy milyen fontos a lábazat hőszigetelése! E nélkül a fal alsó zónája és a padló áthűl, még akkor is, ha a fal precízen szigetelt. (Mindenki látott már elhúzott szekrénysor vagy bútorok mögötti vizes, penészes falsávot.)
Természetesen lehetőség van a padló hőszigetelésére is, elsősorban újépítésű lakásoknál. Hatása a külső fal melletti zónában 1-1,5 méterig érvényesül.
Fontos még az ablakkávák külső hőszigetelése, tehát, hogy a fal külső hőszigetelése „beforduljon”, neki az ablaktoknak. S talán a legfontosabb elv, amit a szigeteléssel kapcsolatban szigorúan be kell tartani: mindig kívülről hőszigeteljünk, sohasem belülről! Komoly páratechnikai problémákat vet fel a belső oldali hőszigetelés, általa a falazatunk komoly hőtároló képességét elveszítjük. Részletesebb fejtegetés nélkül csupán annyit, hogy a helyes, tehát a külső hőszigetelés esetén a hagyományos tégla falazatunk és vasbeton födémünk úgymond „passzív kályha”-ként üzemel, a szükséges 20-21 fokos kívánatos lakáshőmérsékletet sokkal tovább megtartja.
Második kérdés: mivel?
A kérdés illetve a válasz kissé összetettebb, bonyolultabb, mint azt első pillanatban gondolnánk. Márkanevek említése nélkül, íme ismét az alapelvek. Több évtizedes gyakorlat, szokás volt, s „a kőművesmester is megmondta”, hogy keményhab hőszigetelést ragasszunk a falra 5 cm-es vastagságban. Sokan így is tettek, s még az ablakokat is kicserélték dupla gumitömítéses ablakokra. S jött a penész! Tudom, hogy e sorok olvasása közben sokan bólogatnak. Mert, a penész örül, ha meleg van a lakásban, s magas a relatív páratartalom. De az elvek közepette tegyünk egy kis kitérőt! A lakás használói, az építtetők nem tudták, hogy amit ez idáig elintéztek a rosszul záródó ablakok, (hogy tudniillik folyamatos, természetes légcsere volt a lakásban, lengett a függöny, ha kint fújt a szél), azt most nekik kellene megtenni, vagyis naponta többször (3 – 6x!) és intenzíven ki kell szellőztetni.
„Lakáshasználat”. Ez a varázsige, ami a hőszigeteléssel kapcsolatban mindenki számára megtanulandó lecke lenne. Néhány fontos szempontot takar ez a szó. Azt már tudjuk, hogy szellőztetnünk kell, de lássuk azt is, hogyan. Többen fürdés után hosszú időre nyitva hagyják az ablakot „bukó” üzemmódban, mondván, hogy majd kiszellőzik, kimegy a pára. Közben az ablak feletti, többnyire vasbeton nyílásáthidaló nagyon lehűl, ablakcsukás után a pára az áthidalóra kicsapódik. Ezzel már meg is teremtettük a kiváló táptalajt a penésznek. Az elmondottak helyett szellőztessünk intenzíven, vagyis lehetőleg nyissunk ki minél több ajtót, ablakot 2-3 percre. Ennyi idő alatt nem hűl ki a lakás! Becsukás után pár perccel a falak, bútorok hőmérséklete már a szellőztetés előtti, a párás levegőt viszont „kiküldtük”, a relatív páratartalom a felére csökkent. S végül még egy fontos szempont, amit a lakáshasználattal kapcsolatban el kell mondanunk: tartsuk a helyiségek hőmérsékletét alacsonyan, 20-21 fokon. Semmiképp sem fűtsünk 25-26 fokra. A magasabb hőmérsékletű szoba relatív páratartalma jóval magasabb, nő a kockázata a penész kialakulásának. Egyébként is épületgépész kollégám tájékoztatása szerint minden egyes fok hőmérsékletemelés 6% energia többlet (gáz stb.) felhasználásával jár. Egyszerűen számítható, hogy ha 20 fok helyett 25 fok van a lakásban, 30%-al többet kell fizetnünk a fűtésért.
De térjünk vissza az alapkérdéshez: mivel?:
Ma már szerencsére vannak jó páraáteresztő képességű hőszigetelő anyagok: kőzetgyapot, üveggyapot. Természetesen ne feledkezzünk meg a „jó öreg” műanyag habokról sem. Igaz, hogy ezek páradiffúziós ellenállása nagyságrenddel nagyobb, mint a kőzetgyapotoké, de mindkét fajta anyagnak meg van a saját, jól meghatározható felhasználási köre. Általánosságban elmondható, hogy a beton és vasbeton szerkezetek (vb-falak, födémek, padlók) kockázat nélkül hőszigetelhetők műanyag habokkal. Új épületek téglafalai is hőszigetelhetők ezzel az anyaggal, ha az épület már megfelelően kiszáradt, (ez 250-300 nap!) és ha a falak talajnedvesség elleni szigetelése kifogástalan. A régi épületek falaira utólagos hőszigetelésként mindenképp kőzetgyapotot javasolnék, mely a falazat kiszellőzését a továbbiakban is biztosítani tudja. Főképp akkor nagyon fontos ennek az anyagnak az alkalmazása, ha épületünkben már korábban is volt problémánk a penésszel. És a lábazatok, pincefalak? Ezekre speciális habok vannak, melyek vízfelvétele a nullával egyenlő, vagyis, nedves, vizes közegben is megtartják hőszigetelő képességüket.
Épületfizikát oktató professzorunk mondta még annak idején: „A vizes hőszigetelés olyan, mint a vizes télikabát, nem ér semmit.” Természetesen ezt nem az előbb említett lábazati hőszigetelő anyagra értette, hanem például a tetősíkban elhelyezett, de a pára ellen nem megfelelően védett hőszigetelésről beszélt. Ismét egy alapelv: a tetősíkban, vagy bármely könnyűszerkezetes fa, vagy fémvázas falazatban elhelyezett hőszigetelést a lakótér felőli melegebb oldalról vastag párazáró fóliával kell megvédenünk a pára ellen.
Harmadik, s egyben utolsó kérdésünk: milyen vastagon?
Talán ez a legnehezebb kérdés, mert a döntésünk „zsebbevágó”. Nyilván, minél vastagabb a hőszigetelés, annál drágább. Emellett összetett a kérdés, mert van a hőtechnikai előírások szerinti minimum, azonban választhatunk ennél vastagabb hőszigetelést is. Beruházásunk megtérülési ideje hosszabb, a hosszútávon gondolkodók számára mindenképpen ez a jobb választás. (Az idén 4x emelték a gáz árát!)
Rávilágítanék még egy érdekes és logikus összefüggésre is. Egy falazat hőszigetelése 5 réteg felhordását jelenti, hatodik és hetedik rétegként is felfogható a munkadíj és az esetleges állványozási költség. Tehát, ha a hőszigetelő réteg vastagságát megnöveljük, akkor csak egy réteg – a legfontosabb, tehát meghatározó – árát növeltük meg. Így a kétszer olyan vastag hőszigetelés nem kerül kétszer annyiba, de a hőszigetelés értéke a duplájára nő! A minimálisan szükséges réteg vastagság számítását bízzák mérnökkollégákra, mert az elsősorban a szigetelendő falazat anyagától függ. Jelentős eltérések vannak! Ennek ismeretében dönthetünk arról, hogy „vastagítunk-e” vagy sem. Általánosságban elmondható, hogy falazatokra 8-12cm, pince és padlásfödémekre 15-20 cm, könnyűszerkezetekre és tetősíkokra 20 cm vastag szigeteléseket használjunk.
Számítások során nagy jelentősége van a hőhidaknak, melyek a szigetelés hatásfokát jelentősen lerontják. A problémakör eléggé kiterjedt, ezért itt most ezzel nem foglakozunk.
Ugyancsak egy másik cikk témája lehetne a nyári túlmelegedés elleni védelem, ami legalább olyan fontos kérdés, mint a hideg elleni hőszigetelés. Rendkívüli módon elszaporodtak a klímaberendezések, amik ugyanúgy környezetszennyezők, mint a fűtés, ha a működtetéséhez szükséges villamos energiát nem valamilyen alternatív módon állítjuk elő. A nyári túlmelegedés elleni védelemről itt csak annyit mondanék, hogy a különböző árnyékoló szerkezetek alkalmazása mellett vegyük elő a már említett varázsigénket: ez itt most azt jelenti, hogy nappal árnyékoljunk és csukjunk be mindent, éjszaka pedig lehetőleg minél több ablakot nyissunk ki.
Néhány specialitás és építészetileg érdekes, igényes megoldás a falak hőszigetelésére.
A homlokzati hőszigetelés védelmét alapvetően nemesvakolatokkal oldják meg, azonban elterjedőben van a természetes, égetett téglák és burkolatok alkalmazása is.
Egyszerűbb esete ennek, ha a külső, nemesvakolat helyett vékony lapokból készülő téglaburkolatot ragaszatnak a hőszigetelésre. Ebben az esetben páratechnikai szempontból ellenőriztetni kell a megoldást szakemberrel, mert a kemény, nagy tömörségű lapocskák útját állhatják a kiszellőző párának. Műszakilag jobb, kifogástalan megoldás a hőszigetelő réteg külső oldalán kisméretű téglából készülő előtétfal, melyet a hőszigetelésen keresztül rozsdamentes kampókkal kötnek a főfalhoz. Ez véglegesen megoldja az épületek védelmét, évtizedek múlva sem kell bajlódnunk a homlokzat felújításával. Azonban költségesebb a hagyományos megoldásokkal szemben, mert szélesebb alapozást és lábazatot igényel. Természetesen maga a kisméretű téglafal is költségnövelő tényező, ezért csak az anyagilag tehetősebb építtetőknek javasoljuk, vagy netán azoknak, akik a régi házuk bontásából hozzájutottak az anyaghoz. Hőszigetelő anyagként csakis a kőzetgyapot jöhet szóba, melyben a pára vándorlása és kiszellőzése akadálytalanul megtörténhet. Ehhez a tégla előtétfal legalsó és legfelső egy-két sorában a függőleges fugákat nem töltik ki habarccsal, így alul a beszellőzés, fölül pedig a kiszellőzés lejátszódhat. A rovarok elől ezeket a réseket a tégla belső oldalán időtálló fémhálóval (lehetőleg réz) zárják el. A teherhordó téglafal és a kisméretű téglából készült előtétfal közötti hőszigetelés folyamatosan átszellőzik, ezért száraz, jó hőszigetelő képességű marad. Még jobb az a megoldás, amikor a hőszigetelés és az előtét fal között két-három cm légrést hagyunk, így az átszellőzés tökéletesebb lesz. Még egy előnyéről szólnunk kell a tégla előtétfal alkalmazásának. Mivel a hőszigetelést a 12cm vastag téglafal takarja, ezért a hőszigetelés külső oldala nincs kitéve az időjárás viszontagságainak, így hatásfoka még jobb. Gondoljunk csak arra, hogy mennyire felmelegszik nyáron egy déli tájolású falfelület. Ez éjszaka kályhaként működve sugározza tovább a nappal begyűjtött meleget a lakótérbe. A tégla előtét fallal ez a közvetlen hőhatás megszűnik, a hőszigetelés is „árnyékban van”. Olyan ez, mint amikor egy hűs fa árnyékában állunk, nem érnek bennünket a nap forró sugarai. A képeken látható épületeimben közös vonás: mindegyik kisméretű tégla előtétfallal készült, a hőszigetelés védelmére, az egyik bontott téglából. Vegyük észre a szellőző réseket is!
S végül, de nem utolsó sorban a legfontosabb elv: mindig keressünk fel szakembert, ha házunk utólagos hőszigetelésére „adjuk a fejünket”. És itt szakember alatt olyan mérnökkollégákat értek, akiknek megfelelő ismeretei, és gyakorlata van a hőtechnika, energetika terén. A kivitelezést pedig tapasztalt, lelkiismeretes kőműves mesterre bízzuk, aki megfelelő referenciákkal rendelkezik.
Benkő János okleveles építőmérnök 70/50-42-502