Benkő J�nos

referenci�ink, szakcikkek

�p�letek ut�lagos h�szigetel�se /megjelent: "Csal�di h�z" 2008/5 sz�m 60. oldal/

Többé, kevésbé mindenki tisztában van azzal, hogy miért h�szigeteljük épületeinket, de azt már lényegesen kevesebben tudják, hogy hogyan. Sok család a saját keser�, szomorú tapasztalatából tudja, hogy szakemberhez kellett volna fordulnia, de legtöbbször már kés�, ha a falak és födémek penészesek lettek, ráadásul az épület h�szigetelése után.

De menjünk csak sorjában. Lássuk el�ször – szinte csak címszavakban – a miérteket:

• Mert energiát takaríthatunk meg vele (ugye ez olyan közhelyszer�?)
• Kevesebb gázt, szenet, fát égetünk el.
• Mert az energia drága kincse az emberiségnek.
• Mert épületeink, lakásaink a legnagyobb energia felhasználók.
• Mert az újonnan épül� épületeinknél ezt kötelez�en el�írják számunkra.
• A klímaváltozás érzékelhet� mindenki számára.
• Ha energiát takarítunk meg, egyúttal pénzt is megtakarítunk.
• Mert fontos a környezetvédelem.
• Csökkenteni kell épületeink káros anyag kibocsátását.
• Mert jobb a komfortérzet a lakásunkban, a falak nem sugározzák annyira a hideget (nyáron pedig kevésbé melegszenek át).
• A következ� nemzedékek, gyermekeink és unokáink is hasznát látják.

Egyik kollégám(!) egy szakmai konferencián magából kikelve cinikusan fogalmazott az új h�technikai, energetikai el�írásokkal kapcsolatban: „Kinek mi köze van hozzá, hogy mekkora gázszámlát fizetek!”
Tervez�ként remélem, hogy többi kollégám és a leend� építtet�k nagy része nem így gondolkodik! Egyetlen lakóhelyünk – egyel�re a Föld, nem tehetjük tönkre. A Föld energiakészletei kimerülnek, ha elégetjük azokat. Más módon kell épületeinket energiával ellátnunk. Földh�-, nap- és szélenergia hasznosításával nem zsákmányoljuk ki Földünket. De ezek az alternatív energiaforrások és hasznosításuk módja, már egy következ� cikk témája lehet.

De lássuk a lényeget, azt, hogy hogyan h�szigeteljünk?

Anélkül, hogy szabványok, rendeletek, el�írások számait és bonyolult mértékegységeket említenénk, nézzük az elveket. Ezek a gondolatok, alapelvek minden építtet� számára közérthet�k. A f� kérdések, amik a hétköznapi emberben megfogalmazódnak házának h�szigetelésével kapcsolatban, az alábbiak:
• Mit h�szigeteljek?
• Milyen anyaggal h�szigeteljek?
• Milyen vastagságban h�szigeteljek?

Els� kérdés tehát: mit?
Ha épületünket egy nagy házalakú doboznak képzeljük, természetesen elmondható, hogy minden leh�l� felületet szigeteljünk le. A falakat, pince- és padlásfödémet, tet�síkot (lakott tet�tér esetén). Cseréljük ki a régi nyílászárókat. Sok építtet� itt megáll, örül, mert úgy véli készen van. Nem gondolnak arra, hogy milyen fontos a lábazat h�szigetelése! E nélkül a fal alsó zónája és a padló áth�l, még akkor is, ha a fal precízen szigetelt. (Mindenki látott már elhúzott szekrénysor vagy bútorok mögötti vizes, penészes falsávot.)
Természetesen lehet�ség van a padló h�szigetelésére is, els�sorban újépítés� lakásoknál. Hatása a küls� fal melletti zónában 1-1,5 méterig érvényesül.
Fontos még az ablakkávák küls� h�szigetelése, tehát, hogy a fal küls� h�szigetelése „beforduljon”, neki az ablaktoknak. S talán a legfontosabb elv, amit a szigeteléssel kapcsolatban szigorúan be kell tartani: mindig kívülr�l h�szigeteljünk, sohasem belülr�l! Komoly páratechnikai problémákat vet fel a bels� oldali h�szigetelés, általa a falazatunk komoly h�tároló képességét elveszítjük. Részletesebb fejtegetés nélkül csupán annyit, hogy a helyes, tehát a küls� h�szigetelés esetén a hagyományos tégla falazatunk és vasbeton födémünk úgymond „passzív kályha”-ként üzemel, a szükséges 20-21 fokos kívánatos lakásh�mérsékletet sokkal tovább megtartja.

Második kérdés: mivel?
A kérdés illetve a válasz kissé összetettebb, bonyolultabb, mint azt els� pillanatban gondolnánk. Márkanevek említése nélkül, íme ismét az alapelvek. Több évtizedes gyakorlat, szokás volt, s „a k�m�vesmester is megmondta”, hogy keményhab h�szigetelést ragasszunk a falra 5 cm-es vastagságban. Sokan így is tettek, s még az ablakokat is kicserélték dupla gumitömítéses ablakokra. S jött a penész! Tudom, hogy e sorok olvasása közben sokan bólogatnak. Mert, a penész örül, ha meleg van a lakásban, s magas a relatív páratartalom. De az elvek közepette tegyünk egy kis kitér�t! A lakás használói, az építtet�k nem tudták, hogy amit ez idáig elintéztek a rosszul záródó ablakok, (hogy tudniillik folyamatos, természetes légcsere volt a lakásban, lengett a függöny, ha kint fújt a szél), azt most nekik kellene megtenni, vagyis naponta többször (3 – 6x!) és intenzíven ki kell szell�ztetni.
„Lakáshasználat”. Ez a varázsige, ami a h�szigeteléssel kapcsolatban mindenki számára megtanulandó lecke lenne. Néhány fontos szempontot takar ez a szó. Azt már tudjuk, hogy szell�ztetnünk kell, de lássuk azt is, hogyan. Többen fürdés után hosszú id�re nyitva hagyják az ablakot „bukó” üzemmódban, mondván, hogy majd kiszell�zik, kimegy a pára. Közben az ablak feletti, többnyire vasbeton nyílásáthidaló nagyon leh�l, ablakcsukás után a pára az áthidalóra kicsapódik. Ezzel már meg is teremtettük a kiváló táptalajt a penésznek. Az elmondottak helyett szell�ztessünk intenzíven, vagyis lehet�leg nyissunk ki minél több ajtót, ablakot 2-3 percre. Ennyi id� alatt nem h�l ki a lakás! Becsukás után pár perccel a falak, bútorok h�mérséklete már a szell�ztetés el�tti, a párás leveg�t viszont „kiküldtük”, a relatív páratartalom a felére csökkent. S végül még egy fontos szempont, amit a lakáshasználattal kapcsolatban el kell mondanunk: tartsuk a helyiségek h�mérsékletét alacsonyan, 20-21 fokon. Semmiképp sem f�tsünk 25-26 fokra. A magasabb h�mérséklet� szoba relatív páratartalma jóval magasabb, n� a kockázata a penész kialakulásának. Egyébként is épületgépész kollégám tájékoztatása szerint minden egyes fok h�mérsékletemelés 6% energia többlet (gáz stb.) felhasználásával jár. Egyszer�en számítható, hogy ha 20 fok helyett 25 fok van a lakásban, 30%-al többet kell fizetnünk a f�tésért.

De térjünk vissza az alapkérdéshez: mivel?:
Ma már szerencsére vannak jó páraátereszt� képesség� h�szigetel� anyagok: k�zetgyapot, üveggyapot. Természetesen ne feledkezzünk meg a „jó öreg” m�anyag habokról sem. Igaz, hogy ezek páradiffúziós ellenállása nagyságrenddel nagyobb, mint a k�zetgyapotoké, de mindkét fajta anyagnak meg van a saját, jól meghatározható felhasználási köre. Általánosságban elmondható, hogy a beton és vasbeton szerkezetek (vb-falak, födémek, padlók) kockázat nélkül h�szigetelhet�k m�anyag habokkal. Új épületek téglafalai is h�szigetelhet�k ezzel az anyaggal, ha az épület már megfelel�en kiszáradt, (ez 250-300 nap!) és ha a falak talajnedvesség elleni szigetelése kifogástalan. A régi épületek falaira utólagos h�szigetelésként mindenképp k�zetgyapotot javasolnék, mely a falazat kiszell�zését a továbbiakban is biztosítani tudja. F�képp akkor nagyon fontos ennek az anyagnak az alkalmazása, ha épületünkben már korábban is volt problémánk a penésszel. És a lábazatok, pincefalak? Ezekre speciális habok vannak, melyek vízfelvétele a nullával egyenl�, vagyis, nedves, vizes közegben is megtartják h�szigetel� képességüket.
Épületfizikát oktató professzorunk mondta még annak idején: „A vizes h�szigetelés olyan, mint a vizes télikabát, nem ér semmit.” Természetesen ezt nem az el�bb említett lábazati h�szigetel� anyagra értette, hanem például a tet�síkban elhelyezett, de a pára ellen nem megfelel�en védett h�szigetelésr�l beszélt. Ismét egy alapelv: a tet�síkban, vagy bármely könny�szerkezetes fa, vagy fémvázas falazatban elhelyezett h�szigetelést a lakótér fel�li melegebb oldalról vastag párazáró fóliával kell megvédenünk a pára ellen.

Harmadik, s egyben utolsó kérdésünk: milyen vastagon?
Talán ez a legnehezebb kérdés, mert a döntésünk „zsebbevágó”. Nyilván, minél vastagabb a h�szigetelés, annál drágább. Emellett összetett a kérdés, mert van a h�technikai el�írások szerinti minimum, azonban választhatunk ennél vastagabb h�szigetelést is. Beruházásunk megtérülési ideje hosszabb, a hosszútávon gondolkodók számára mindenképpen ez a jobb választás. (Az idén 4x emelték a gáz árát!)
Rávilágítanék még egy érdekes és logikus összefüggésre is. Egy falazat h�szigetelése 5 réteg felhordását jelenti, hatodik és hetedik rétegként is felfogható a munkadíj és az esetleges állványozási költség. Tehát, ha a h�szigetel� réteg vastagságát megnöveljük, akkor csak egy réteg – a legfontosabb, tehát meghatározó – árát növeltük meg. Így a kétszer olyan vastag h�szigetelés nem kerül kétszer annyiba, de a h�szigetelés értéke a duplájára n�! A minimálisan szükséges réteg vastagság számítását bízzák mérnökkollégákra, mert az els�sorban a szigetelend� falazat anyagától függ. Jelent�s eltérések vannak! Ennek ismeretében dönthetünk arról, hogy „vastagítunk-e” vagy sem. Általánosságban elmondható, hogy falazatokra 8-12cm, pince és padlásfödémekre 15-20 cm, könny�szerkezetekre és tet�síkokra 20 cm vastag szigeteléseket használjunk.
Számítások során nagy jelent�sége van a h�hidaknak, melyek a szigetelés hatásfokát jelent�sen lerontják. A problémakör eléggé kiterjedt, ezért itt most ezzel nem foglakozunk.
Ugyancsak egy másik cikk témája lehetne a nyári túlmelegedés elleni védelem, ami legalább olyan fontos kérdés, mint a hideg elleni h�szigetelés. Rendkívüli módon elszaporodtak a klímaberendezések, amik ugyanúgy környezetszennyez�k, mint a f�tés, ha a m�ködtetéséhez szükséges villamos energiát nem valamilyen alternatív módon állítjuk el�. A nyári túlmelegedés elleni védelemr�l itt csak annyit mondanék, hogy a különböz� árnyékoló szerkezetek alkalmazása mellett vegyük el� a már említett varázsigénket: ez itt most azt jelenti, hogy nappal árnyékoljunk és csukjunk be mindent, éjszaka pedig lehet�leg minél több ablakot nyissunk ki.

Néhány specialitás és építészetileg érdekes, igényes megoldás a falak h�szigetelésére.
A homlokzati h�szigetelés védelmét alapvet�en nemesvakolatokkal oldják meg, azonban elterjed�ben van a természetes, égetett téglák és burkolatok alkalmazása is.
Egyszer�bb esete ennek, ha a küls�, nemesvakolat helyett vékony lapokból készül� téglaburkolatot ragaszatnak a h�szigetelésre. Ebben az esetben páratechnikai szempontból ellen�riztetni kell a megoldást szakemberrel, mert a kemény, nagy tömörség� lapocskák útját állhatják a kiszell�z� párának. M�szakilag jobb, kifogástalan megoldás a h�szigetel� réteg küls� oldalán kisméret� téglából készül� el�tétfal, melyet a h�szigetelésen keresztül rozsdamentes kampókkal kötnek a f�falhoz. Ez véglegesen megoldja az épületek védelmét, évtizedek múlva sem kell bajlódnunk a homlokzat felújításával. Azonban költségesebb a hagyományos megoldásokkal szemben, mert szélesebb alapozást és lábazatot igényel. Természetesen maga a kisméret� téglafal is költségnövel� tényez�, ezért csak az anyagilag tehet�sebb építtet�knek javasoljuk, vagy netán azoknak, akik a régi házuk bontásából hozzájutottak az anyaghoz. H�szigetel� anyagként csakis a k�zetgyapot jöhet szóba, melyben a pára vándorlása és kiszell�zése akadálytalanul megtörténhet. Ehhez a tégla el�tétfal legalsó és legfels� egy-két sorában a függ�leges fugákat nem töltik ki habarccsal, így alul a beszell�zés, fölül pedig a kiszell�zés lejátszódhat. A rovarok el�l ezeket a réseket a tégla bels� oldalán id�tálló fémhálóval (lehet�leg réz) zárják el. A teherhordó téglafal és a kisméret� téglából készült el�tétfal közötti h�szigetelés folyamatosan átszell�zik, ezért száraz, jó h�szigetel� képesség� marad. Még jobb az a megoldás, amikor a h�szigetelés és az el�tét fal között két-három cm légrést hagyunk, így az átszell�zés tökéletesebb lesz. Még egy el�nyér�l szólnunk kell a tégla el�tétfal alkalmazásának. Mivel a h�szigetelést a 12cm vastag téglafal takarja, ezért a h�szigetelés küls� oldala nincs kitéve az id�járás viszontagságainak, így hatásfoka még jobb. Gondoljunk csak arra, hogy mennyire felmelegszik nyáron egy déli tájolású falfelület. Ez éjszaka kályhaként m�ködve sugározza tovább a nappal begy�jtött meleget a lakótérbe. A tégla el�tét fallal ez a közvetlen h�hatás megsz�nik, a h�szigetelés is „árnyékban van”. Olyan ez, mint amikor egy h�s fa árnyékában állunk, nem érnek bennünket a nap forró sugarai. A képeken látható épületeimben közös vonás: mindegyik kisméret� tégla el�tétfallal készült, a h�szigetelés védelmére, az egyik bontott téglából. Vegyük észre a szell�z� réseket is!

S végül, de nem utolsó sorban a legfontosabb elv: mindig keressünk fel szakembert, ha házunk utólagos h�szigetelésére „adjuk a fejünket”. És itt szakember alatt olyan mérnökkollégákat értek, akiknek megfelel� ismeretei, és gyakorlata van a h�technika, energetika terén. A kivitelezést pedig tapasztalt, lelkiismeretes k�m�ves mesterre bízzuk, aki megfelel� referenciákkal rendelkezik.

Benk� János okleveles épít�mérnök 70/50-42-502

vissza